E-mail vs. chat

Az idő előrehaladtával egyre többször használjuk a különböző chat alkalmazásokat az e-mailezés, vagy a telefonálás helyett. Ezzel én is így vagyok. Sokkal szívesebben válaszolok egy rövid, tömör üzenetre, mint, hogy egy egész e-mailt meg kelljen írnom. A chat szerintem sokkal kötetlenebb minden szempontból és pont emiatt a kötetlenség miatt kevesebb időt is igényel egy ilyen üzenet megírása. Nincsenek szabályok a megszólításra, az elköszönésre, és nincs meg az a formális keret, ami az e-mail írást számomra megnehezíti. A kötetlenség viszont hátrány is lehet, mert könnyen elszokhatunk a kommunikáció írott, vagy íratlan szabályaitól, ami miatt műveletlennek tűnhetünk. A chat sokkal inkább élőbeszéd-szerű, csakúgy, mint a telefonálás. Én ha tehetem, szívesebben írok másoknak, mivel ebben a helyzetben nem kell egyből válaszra várni, vagy választ adni, van idő korrigálni mielőtt valamit kijelentünk. Emiatt viszont lassabb is így beszélgetni. Általában a beszédpartnerem személye határozza meg, hogy a három forma közül melyiket választom, mikor nincs lehetőség arra, hogy élőben beszélgessünk. Ha valamilyen hivatalos ügyet kell intézni, akkor azt szeretem e-mailen, vagy telefonon keresztül lerendezni, viszont a barátaimmal általában chat-elni szoktam.
A Spike Team (2019) szerint a chat-nek és az e-mailnek is vannak előnyei, illetve hátrányai. Mindkettő nagyon könnyen elérhető, bárki használhatja, aki rendelkezik számítógéppel, tablettel, vagy okostelefonnal. Az e-maileket könnyebb visszakeresni, mint egy hosszabb chat beszélgetés egy-egy részletét. AZ e-mail-ezés azonban lassabb lehet, és nem lehet követni, hogy a címzett már elolvasta-e az üzenetünket, emiatt kiszámíthatatlanabb. Ezen kívül megvan a lehtősége annak is, hogy a tárhelyünket rengeteg spam foglalja el. Ezzel szemben a chat gyorsabb, sokszor hamarabb válaszolunk az ilyen üzenetekre, mint az e-mail-ekre. Hátránya viszont, hogy mindkét személynek ugyanazt az alkalmazást kell használnia a beszélgetés során.

Forrás:

Email vs. Instant Messaging - What's the difference (2019).
https://www.spikenow.com/blog/email-vs-instant-messaging-whats-the-difference/

Generációk

Napjainkban nagyon gyakran beszélünk generációkról, digitális bevándorlókról, y-ról és z-ről. Azonban kevesen tudják, hogy mit is jelent ez pontosan.
Az emberek születési éve valmilyen generációba sorolja be őket. A generációk közti különbség a technológia fejlődésével egyre markánsabb. Magyarországon jelenleg hat generáció él.

1920-39 - Veteránok
1940-59 - Baby Boom-korszak
1960-83 - X-generáció
1984-94 - Y-generáció
1995-2009 - Z-generáció
2010- Alfa generáció

Az X generáció kapcsán jelenik meg az a bizonyos digitális bevándorló fogalom. Ezt a jelzőt Marc Prensky használta. Ez a generávió élete során találkozott a digitális világgal, új volt számára, elfogadta és elkezdte használni. Bár használja, mégis kicsit a múltban él, nem természetes számára. A technika fejlődésével a digitális bevándorlók mellett elkülönítik az Y generációt. Ez a generáció a technológiai újításokkal nőtt fel, életüket el se tudják képzelni mobiltelefonok nélkül. A következő a Z-generáció, amelyre Prensky a digitális bennszülöttek fogalmat használta, ugyanis ők már beleszülettek a digitális világba.

Divitális bevándorló, vagy bennszülött vagy?

Digitális bevándorló jellemzői
Korlátozott számú információ lassú ellenőrzött átadását részsíti előnyben.
Szinguláris információfeldolgozás, egyetlen feladatra való koncentrálás.
Előnyben részesíti a szöveget.
Lineárisan, logikusan felépített és lépésről-lépésre lebontott információk nyújtása.
Függetlenség, kooperáció hiánya
Minden lehetőségre felkészül.
Szívesebben választja a késleltetett megerősítést, jutalmazást.

Digitális bennszülött jellemzői
Gyorsan akar információt szerezni multimédia forrásból.
Párhuzamos információfeldolgozás, több feladattal (akár 5-6) való egyidejű foglalkozás.
A szövegnél szívesebben dolgozik kép, hang, videó információkkal.
Véletlenszerű kalandozások.
Szimultán kölcsönhatások kedvelése. Hálózati kapcsolat létesítése számos felhasználóval. Saját válaszok keresése saját kérdéseire.
Utolsó pillanatban tanulás.
Azonnali megerősítést és jutalmat vár.

http://tantrend.hu/hir/generaciok-kulonbsegei-x-y-z-es-alfa-az-iskolaban
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gener%C3%A1ci%C3%B3s_marketing
https://www.ridikul.hu/2017/05/18/x-y-z-avagy-mi-a-kulonbseg-a-generaciok-kozott/
https://www.6generacio.com/csalad

Office-alkalmazások

Az Office kapcsán legtöbbször a Word, valamint a PowerPoint alkalmazásokra gondolunk. A bejegyzésemben bemutatom, milyen további alkalmazások érhetőek el.

One Drive
Segítségével a Word, Exel és PowerPointalkalmazásban együtt és egyidőben lehet dolgozni akikkel megosztjuk a munkát. Lehet vele scannelni. Menthetjünk fájlainkat és bármikor, bármilyen eszközről hozzáférhetünk.
Word
Dokumentum szerkesztő program. Többek között lehet használni különböző terjedelmű esszék, tanulmányok elkészítéséhez.
Excel
Táblázatkezelő program, melynek segítségével számolótáblák hozhatóak létre. Az adatokra alapozva készíthjetünk vele diagrammot, illetve kimutatást is.
PowerPoint
Különböző effektekkel, animációkkal rendelkező bemutatókat lehet vele készíteni. Egyénre szabható a diák kinézete.
OneNote
A felület írásos, hangalapú illetve rajzolt jegyzetek készítésére lett kitalálva. Megtervezhetjük akár napirendünket is vele. Meg lehet osztani a jegyzeteinket másokkal, és ők beleírhatják saját gondolataiket, így együtt tudunk gondolkodni. Lehet fájlokat csatolni a jegyzetekhez.
SharePoint
Főleg csapatmunkákhoz lett kitalálva. A csapattársak/kollégák egymás között fájlokat oszthatnak meg. Ez előzetes kutatáshoz nagy segítség lehet. Közös érdeklődés esetén is meg lehet osztani az érdekes és új információt a többiekkel.
OutLook
Főként a naptárunkat tudjuk vele rendezni. Az intelligens rendszernek köszönhetően, magától elhelyez olyan dolgokat a naptárunkban, mint például a számla befizetésnek a határideje, illetve erre magától is emlékeztet minket.A naptár megosztásával, összehangolhatjuk az időbeosztásunkat másokkal.


https://products.office.com/hu-hu/products

Az én bejegyzésem témája a technológiai fejlődés társadalmi hatásai, különös tekintettel a telefonokra, számítógépekre, internetre, ahogyan azt én látom a mindennapokban. Az én gyermekkorom nagyon sokáig mindenféle ilyesmi nélkül telt. A testvéremmel és a többi gyerekkel a játszótereken töltöttük a szabadidőnket, esetleg esténként otthon TV-t néztünk. Talán 10 éves voltam, amikor a nagyszüleimnek lett egy számítógépe internettel. Nehezen működött, a mai modellekhez képest hatalmas volt és lassú, napi 30 percet használhattam. Aztán egyre inkább beszivárogtak a mindennapjainkba ezek az eszközök. Az iskolámban is egyre több számítógép lett, az osztálytársaimnak telefonja lett, persze ekkor még szó sem volt az érintőképernyős modellekről.
Azóta azt érzem ez a "gépezet" megállíthatatlanul robog. Ma már a legtöbb háztartásban van számítógép, internet és majdnem mindenki rendelkezik okos-telefonnal, már az egészen kicsik is. Ha körülnézek a metrón mindenki egy képernyőt néz. Valóban jó ez nekünk? Biztosan állandó összeköttetésben akarok lenni mindenkivel, mindenkiről azonnal tudni akarok mindent?  Ez a kérdés gyakran merül fel bennem, de rá kellett jönnöm, hogy azért ez jó dolgokat is hozott. Ezek az eszközök segítik a tanulást, segítik a mindennapjainkat, rengeteg információhoz juthatunk pillanatok alatt, az életünket könnyebbé tették. A gyógypedagógusi munkában is remekül lehet hasznosítani a tableteket, alkalmazásokat.
A technológia megállíthatatlanul fejlődik, az pedig már csak rajtunk múlik mennyire hasznos ez a fejlődés és a benne lévő lehetőségeket mennyire használjuk ki.

Digitális történetmesélés eszközei - StoryboardThat

A március 12.- órán a Web 2.0 alkalmazásokkal és lehetséges csoportosításukkal foglalkoztunk. A digitális történetmesélésre alkalmas eszközök keltették fel legjobban az érdeklődésemet, ezért úgy döntöttem, hogy a kurzusra az első blogbejegyzésemet ebből a témából fogom készíteni.
Az órán egyik példaként említett StoryboardThat történetmesélőről már hallottam, de még nem használtam, ezért ennek részletesebb kipróbálását szeretném itt bemutatni.
Ha röviden szeretnénk összefoglalni, akkor a StoryboardThat egy böngészőnkön keresztül megnyitható program, aminek segítségével képes történeteket, képregényeket, és egyéb vizuális effekteket készíthetünk, szerkeszthetünk.

Az ingyenes verzióhoz regisztráció szükséges, majd ezután már kezdhetjük is a saját történetünket. A felső menüsorból kiválaszthatjuk milyen háttérbe szeretnénk belehelyezni a sztoriba. Bőséges lehetőség közül választhatunk: az egyszerű iskolai háttértől kezdve az amerikai történelem ikonikus helyszínein át.

A szerepeltethető karakterekben is nagyon sok az opció: a különböző életkorú embereken túl akár állatokat de még mitológiai lényeket is beleszerkeszthetünk a történetünkbe. Hajszínt, szemszínt, ruhaszínt, pozíciót, arckifejezéseket is választhatunk a karakterünknek.

Azonban itt nem érnek a lehetőségek véget, hanem tudunk szövegbuborékokat is hozzáadni a történetekhez, amit tetszőlegesen szerkeszthetünk, szövegezhetünk a saját felhasználási célunkkal összhangban.

Az ingyenes verzióban 3×1 és 3×2 -es elrendezésben készíthetünk képeket a történetünkhöz, bármilyen más, ettől eltérő elrendezés csak a prémium verzióban érhető el.

Az elkészült sztorinkat letölthetjük kép, poszter, pdf, animált gif formátumban is, sőt még hangot is rögzíthetünk hozzá. De ez mind csak a prémium verzióval elérhető, az ingyenes verzióval - tapasztalataim szerint -  csak a blogba beágyazás működik.

Jelenleg a prémium verzió 2799 Ft/ hónap , amely összeg az előfizetési idő növekvésével sávosan csökken.

Az alkalmazást én a magyar nyelv kiválasztásával használtam, de nagyon kezdetleges a magyar fordítás, helyenként értelmezhetetlenek a mondatok. Tehát célszerűbb angol - vagy más idegen nyelvet - beállítani.

Milyen gyógypedagógiai felhasználása lehet a StoryboardThat - nek ?

Szakirányom és érdeklődésem kapcsán először rögtön az autizmus spektrum zavar ("ASD") jutott eszembe. ASD-ben gyakran alkalmazott megsegítésék egyike a szociális történetek. Ezek segítségével jól lehet egy szociális /társadalmi elvárások szempontjából nehezebben érthető helyzetet modellálni, megértetni az ASD-ben érintett egyénnel. A StortyboardThat-el könnyen készíthetünk különböző jeleneteket, ahol bemutathatjuk, hogy milyen viselkedés, reakció az elvárt és adekvát bizonyos helyzetekben. Akár rövidebben vagy hosszabb képregény formájában is megjeleníthetjük a nehézséget okozó helyzetet, folyamatában láttatva az egyes viselkedéseket és következményeiket.

Arra is megvan a lehetőség, hogy az ASD-nem érintett személlyel együtt készíthetünk el az adott helyzetre vonatkozóan egy lehetséges forgatókönyvet.

Mivel egész kifejezően lehet különböző érzelmeket megjelenítő arckifejezéseket is hozzáadni a szereplőinkhez, így nagyon jól használható érzelmek tanítására is.

Ki is próbáltam egy nagyon egyszerű vizuális segítség elkészítését. ASD-ben érintett gyerekek számára gyakran okoz nehézséget hogyan jelezzék a kortársaknak ha nincs kedvük éppen társaságban lenni. Gyakorta keverednek konfliktusokba a nagyon őszinte reakciójuk miatt.

Ez a nagyon egyszerű ábra azt mutatja hogy mit lehet illetve nem illik mondani egy osztálytársnak ha nem akarunk játszani vele.

Összességében nekem nagyon tetszett az alkalmazás, és sok jó lehetőséget látok arra, hogy akár a pedagógusok, vagy a gyerekek egyénileg / csoportosan is használhassák például élménymegosztásra, szociális képességek fejlesztésére, kreatív írásra, fogalmazási képességek javítására.