Az augmentatív és alternatív kommunikáció eszközei (AAK) beszédükben súlyosan akadályozott személyeknek nyújtanak segítséget. Ezekkel a személy kommunikálhat többek között gesztusokkal, képekkel, szimbólumokkal, ebben pedig nagy segítség lehet egy számítógép, telefon, tablet, melyen az adott AAK alkalmazás használható (Bánfai, 2018). Ha megtanulják, hogyan kell őket használni, hatékonyan tudnak kommunikálni, ami nagyon sokat javíthat az életminőségükön, sőt akár felsőfokú végzettséget is szerezhetnek. Ez főleg olyan személyeknél lehetséges, akiknek a beszéde központi idegrendszeri károsodás miatt akadályozott, de intellektusuk ép (Bánfai, 2018). Sokszor az érintett személyek csak nagyon későn találkoznak az AAK eszközök által nyújtott segítséggel, pedig az ideális az lenne, ha a beszéd kialakulásának idejében elkezdenék megtanulni az eszközök használatát (Bánfai, 2018).
Forrás:
Bánfai T. (2018). A beszédükben akadályozott gyermekeknek az alternatív kommunikációs eszközökteremtik meg a későbbi sikeres tanulás alapját - interjú dr. Márkus Eszterrel
https://barczi.elte.hu/media/78/f8/30af8575250d5f6b53d675c636713304a3743a37a4733522b26a62a39ef4/humanitas_markuse.pdf
2019. április 16., kedd
2019. április 8., hétfő
Cyberbullying - Az internetes zaklatás
Az előző órán a Facebook használat etikai vonatkozásairól beszélgettünk. Ezt a témát szeretném kicsit továbbgondolni - konkrétabban: az internetes zaklatás (azaz cyberbullying) jelenségét szeretném kicsit bővebben bemutatni ebben a posztban.
A cyberbullying viszonylag új jelenségnek tekinthető. A tudományos kutatásokban és a médiában a 2000 - es évek eleje óta kap egyre nagyobb figyelmet. A cyberbullying-nek jelenleg több definíciója létezik, de mindegyikben közös pont, hogy az információs technológia eszközeinek felhasználásával történő szándékos, ismétlődő agresszív cselekedet vagy viselkedés ami irányulhat egy egyénre vagy csoportra (Jármi É. és Piros V., 2017).
Bár az internetes zaklatásnak több csoportját különítik el, az általam elolvasott szakirodalmak leggyakrabban Willard 2005- ös felosztását használják (id. Domonkos, 2014).
Például az internet lehetőségéből adódóan nagyon gyorsan és széles körben tud terjedni a kártékony információ. Továbbá korlátozottan visszavonható a terjesztett információ - például hiába kerül törlésre egy nyilvánosan megosztott fotó, van aki lementi és így továbbra is lehetőség van a visszaélésre.
A cyberbullying-nek nincsenek időbeli korlátai, a nap bármelyik szakaszában megtörténhet, így nem lehet rá előre felkészülni.
A zaklató gyakran ismeretlen, ami nehezíti a felelősségre vonást és a szankcionálást.
Mivel a cyberbullying a virtuális térben zajlik, így az áldozat reakciója nem látható. Ezáltal korlátozott az áldozattal való együttérzés, és a bűntudat visszatartó hatása is kevéssé érvényesül.
Az online világ kevésbé ellenőrzött terület, így az itt történtek nehezebben hozzáférhetők és kontrollálhatók a felnőttek (szülők, pedagógusok) számára.
Ha a demográfiai tényezőket nézzük, akkor Domonkos Katalin szakirodalmi review-ja szerint a megkérdezett fiatalok átlagosan 3,1–35%-a vált már cyberbullying áldozatává. Nemi különbségek alapján a fiúk inkább elkövetők, a lányok körében pedig az áldozattá válás gyakoribb. Kifejezetten érdekes az a sajátos mintázat, hogy az elkövetők és az áldozatok közötti kapcsolat az esetek többségében közeli, szoros barátság.
Az online zaklatás áldozatokra gyakorolt hatásai is azt bizonyítják, hogy igenis komolyan kell venni ezt a fajta destruktív tevékenységet is. A kutatások szerint az cyberbullying érzelmileg megterhelőbb lehet a hagyományos, offline iskolai zaklatással összehasonlítva. Az áldozatok körében emelkednek a depresszió, a frusztráció, a fájdalom, önbántalmazás tünetei, gyakoribbak az öngyilkossági gondolatok.
Sajnos gyakori, hogy az offline és online zaklatás mindkét formája egyszerre van jelen, ami jelentősen fokozza felerősíti a negatív pszichés hatásokat az áldozatokban.
Mit lehet tenni cyberbullying ellen?
Azt hiszem az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit lehet tenni az internetes zaklatás ellen és hogyan lehet segíteni az áldozatokat?
A szülők, pedagógusok és az iskolapszichológus hármasa az, akiknek együtt kellene működni a hatékony megelőzés érdekében.
Az ajánlás szerint minden iskolának kell(ene), hogy legyen szabályzata, protokollja az internethasználatra, és meg kell határozni azt is, hogy milyen szankciókat alkalmaznak a szabályzatot megszegő diákok ellen. Ezen túlmenően tudatosítani kell a diákokban az internetes zaklatás fogalmát, veszélyes hatásait és azt is milyen stratégiákkal tudnak védekezni ellene, és kihez fordulhatnak, ha támadás éri őket.
Véleményem szerint nagyon fontos, hogy a köztudatban is legyen jelen az a gondolkodás, hogy a cyberbullying nem egyfajta "diákcsíny", hanem igenis komoly negatív hatással járó cselekedet. A gyerekeknek akár megtörtént eseteken keresztül - sajnos elég sok nemzetközi tragikus történet van a témában- kellene bemutatni, hogy mik lehetnek a következményei a zaklatásnak, és igenis legalább ugyanolyan veszélyes - sőt!- mintha az osztálytársunkat csúfoljuk a szünetben. Nyilván szükség van iskolai protokollokra, internet használati szabályokra, de azt gondolom ezek önmagukban nagyon keveset érnek, ha nem társul hozzá a gyerekek részéről megértés, hogy mit és miért nem csinálunk az online világban sem.
Felhasznált irodalom:
Domonkos K, (2004). Cyberbullying: Zaklatás elektronikus eszközök használatával. Alkalmazott pszichológia , 2014, 14(1):59–70.
Jármi É. és Piros V. (2017). Az iskolai bántalmazás: bullying. In N.Kollár K. és Szabó É. (szerk.), Pedagógusok pszichológiai kézikönyve II. (pp. 266-282). Budapest :Osiris Kiadó.
A cyberbullying viszonylag új jelenségnek tekinthető. A tudományos kutatásokban és a médiában a 2000 - es évek eleje óta kap egyre nagyobb figyelmet. A cyberbullying-nek jelenleg több definíciója létezik, de mindegyikben közös pont, hogy az információs technológia eszközeinek felhasználásával történő szándékos, ismétlődő agresszív cselekedet vagy viselkedés ami irányulhat egy egyénre vagy csoportra (Jármi É. és Piros V., 2017).
Bár az internetes zaklatásnak több csoportját különítik el, az általam elolvasott szakirodalmak leggyakrabban Willard 2005- ös felosztását használják (id. Domonkos, 2014).
- Lángháború (Flaming): online veszekedés vagy támadó jellegű fórum hozzászólás ahol trágár és sértő nyelvezetet használnak
- Befeketítés (Denigration): Sértő, igaztalan pletykák terjesztése amelyek alkalmasak a másik hírnevének és önbecsülésének rontására
- Zaklatás (Harrasment): bántó üzenetek folyamatos küldése , fenyegetés, folyamatos online zaklatás
- Kibeszélés (Outing): Személyes, bizalmas információk a másik engedélye és tudta nélküli megosztása másokkal
- Kizárás (Exclusion):Az online közösség egy tagjának a közösségből kirekesztése, kizárása
- Személyiséglopás (Impersonation): visszaélés egy létező személy online profiljával
- Trükközés (Trickery): Személyes információk kicsalása valakitől, majd ezeknek a megosztása
- Sexting : Az elkövető szexuálisan provokatív képeket vagy nyíltan szexuális tartalmú szöveget küld el online valakinek.
Például az internet lehetőségéből adódóan nagyon gyorsan és széles körben tud terjedni a kártékony információ. Továbbá korlátozottan visszavonható a terjesztett információ - például hiába kerül törlésre egy nyilvánosan megosztott fotó, van aki lementi és így továbbra is lehetőség van a visszaélésre.
A cyberbullying-nek nincsenek időbeli korlátai, a nap bármelyik szakaszában megtörténhet, így nem lehet rá előre felkészülni.
A zaklató gyakran ismeretlen, ami nehezíti a felelősségre vonást és a szankcionálást.
Mivel a cyberbullying a virtuális térben zajlik, így az áldozat reakciója nem látható. Ezáltal korlátozott az áldozattal való együttérzés, és a bűntudat visszatartó hatása is kevéssé érvényesül.
Az online világ kevésbé ellenőrzött terület, így az itt történtek nehezebben hozzáférhetők és kontrollálhatók a felnőttek (szülők, pedagógusok) számára.
Ha a demográfiai tényezőket nézzük, akkor Domonkos Katalin szakirodalmi review-ja szerint a megkérdezett fiatalok átlagosan 3,1–35%-a vált már cyberbullying áldozatává. Nemi különbségek alapján a fiúk inkább elkövetők, a lányok körében pedig az áldozattá válás gyakoribb. Kifejezetten érdekes az a sajátos mintázat, hogy az elkövetők és az áldozatok közötti kapcsolat az esetek többségében közeli, szoros barátság.
Az online zaklatás áldozatokra gyakorolt hatásai is azt bizonyítják, hogy igenis komolyan kell venni ezt a fajta destruktív tevékenységet is. A kutatások szerint az cyberbullying érzelmileg megterhelőbb lehet a hagyományos, offline iskolai zaklatással összehasonlítva. Az áldozatok körében emelkednek a depresszió, a frusztráció, a fájdalom, önbántalmazás tünetei, gyakoribbak az öngyilkossági gondolatok.
Sajnos gyakori, hogy az offline és online zaklatás mindkét formája egyszerre van jelen, ami jelentősen fokozza felerősíti a negatív pszichés hatásokat az áldozatokban.
Mit lehet tenni cyberbullying ellen?
Azt hiszem az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit lehet tenni az internetes zaklatás ellen és hogyan lehet segíteni az áldozatokat?
A szülők, pedagógusok és az iskolapszichológus hármasa az, akiknek együtt kellene működni a hatékony megelőzés érdekében.
Az ajánlás szerint minden iskolának kell(ene), hogy legyen szabályzata, protokollja az internethasználatra, és meg kell határozni azt is, hogy milyen szankciókat alkalmaznak a szabályzatot megszegő diákok ellen. Ezen túlmenően tudatosítani kell a diákokban az internetes zaklatás fogalmát, veszélyes hatásait és azt is milyen stratégiákkal tudnak védekezni ellene, és kihez fordulhatnak, ha támadás éri őket.
Véleményem szerint nagyon fontos, hogy a köztudatban is legyen jelen az a gondolkodás, hogy a cyberbullying nem egyfajta "diákcsíny", hanem igenis komoly negatív hatással járó cselekedet. A gyerekeknek akár megtörtént eseteken keresztül - sajnos elég sok nemzetközi tragikus történet van a témában- kellene bemutatni, hogy mik lehetnek a következményei a zaklatásnak, és igenis legalább ugyanolyan veszélyes - sőt!- mintha az osztálytársunkat csúfoljuk a szünetben. Nyilván szükség van iskolai protokollokra, internet használati szabályokra, de azt gondolom ezek önmagukban nagyon keveset érnek, ha nem társul hozzá a gyerekek részéről megértés, hogy mit és miért nem csinálunk az online világban sem.
Felhasznált irodalom:
Domonkos K, (2004). Cyberbullying: Zaklatás elektronikus eszközök használatával. Alkalmazott pszichológia , 2014, 14(1):59–70.
Jármi É. és Piros V. (2017). Az iskolai bántalmazás: bullying. In N.Kollár K. és Szabó É. (szerk.), Pedagógusok pszichológiai kézikönyve II. (pp. 266-282). Budapest :Osiris Kiadó.
Elektronikus eszközök a tanórákon
Életünk egyre több területén játszanak szerepet laptopok, telefonok, tabletek. Sokan használjuk ezeket otthoni tanuláshoz, mivel segítségükkel bármilyen kérdésre kaphatunk választ. Mivel már a gyerekek is értenek ezekhez az eszközökhöz, előfordul, hogy tanórán is előkerül egy-egy tablet, vagy laptot. Ezek szerintem nagyon hasznosak, mivel sokszor motiválóan hatnak a gyerekekre, sokkal érdekesebb ilyen eszközökön dolgozni, mint hagyományosan papíron. A rengeteg előny mellett vannak azonban hátrányai is annak, ha elektronikus eszközöket használunk a tanórákon (top hat, 2019).
Előnyök a Top hat (2019) blogja szerint:
Új eszközökkel tehető érdekessé a tanóra, illetve azonnali visszajelzésre ad lehetőset a tanulók a tudásáról. Erre jó például egy játékos kvíz.
Az összes diákot el lehet velük érni, azokat is, akik normál esetben csendesek, inkább nem szólalnak meg.
Rengeteg játékos lehetőség elérhető, melyek segítségével érdekesebbé, élvezhetőbbé tehető egy tanóra.
Sok folyamatot felgyórsíthat ezeknek az eszközöknek a használata. ilyen például az osztályzás.
A diákok azonnal hozzáférhetnek szinte bármilyen információhoz, ez pedig segítheti őket a tanulásban.
A digitális eszközök használata a mai világban elengedhetetlen, ennek megtanulásához pedig hozzájárulhatnak ezek a módszerek.
Hátrányok a Top hat (2019) blogja szerint:
Az elektronikus eszközök hátráltathatják is a tanulást, mivel elvonhatják a diákok figyelmét.
Megfoszthatja a tanulókat a szociális interakcióktól.
Ezek az eszközök könnyebbé teszik a csalást akár egy vizsga, vagy egy beadandó megírása esetén.
Nem minden diák tudja ezeket a drága eszközöket megvenni.
Az információ, amit a neten találnak sokszor többet árt, mint használ.
A tanárnak több mindenre kell figyelnie az óra tervezése és vegigvitele során, ha digitális eszközöket szeretne bevonni az oktatsába.
Forrás:
6 pros & cons of technology in the Classroom in 2019 (2019).
https://tophat.com/blog/6-pros-cons-technology-classroom/
Előnyök a Top hat (2019) blogja szerint:
Új eszközökkel tehető érdekessé a tanóra, illetve azonnali visszajelzésre ad lehetőset a tanulók a tudásáról. Erre jó például egy játékos kvíz.
Az összes diákot el lehet velük érni, azokat is, akik normál esetben csendesek, inkább nem szólalnak meg.
Rengeteg játékos lehetőség elérhető, melyek segítségével érdekesebbé, élvezhetőbbé tehető egy tanóra.
Sok folyamatot felgyórsíthat ezeknek az eszközöknek a használata. ilyen például az osztályzás.
A diákok azonnal hozzáférhetnek szinte bármilyen információhoz, ez pedig segítheti őket a tanulásban.
A digitális eszközök használata a mai világban elengedhetetlen, ennek megtanulásához pedig hozzájárulhatnak ezek a módszerek.
Hátrányok a Top hat (2019) blogja szerint:
Az elektronikus eszközök hátráltathatják is a tanulást, mivel elvonhatják a diákok figyelmét.
Megfoszthatja a tanulókat a szociális interakcióktól.
Ezek az eszközök könnyebbé teszik a csalást akár egy vizsga, vagy egy beadandó megírása esetén.
Nem minden diák tudja ezeket a drága eszközöket megvenni.
Az információ, amit a neten találnak sokszor többet árt, mint használ.
A tanárnak több mindenre kell figyelnie az óra tervezése és vegigvitele során, ha digitális eszközöket szeretne bevonni az oktatsába.
Forrás:
6 pros & cons of technology in the Classroom in 2019 (2019).
https://tophat.com/blog/6-pros-cons-technology-classroom/
Egyre többen és egyre fiatalabb kortól kezdve használunk képmegosztó alkalmazásokat, melyek közül az egyik leghíresebb az Instagram. Ezt használva képeket és videókat oszthatunk meg a világgal az életünk szinte bármely részéről, közben pedig követőket “gyűjthetünk”. 2013 óta a felhasználók száma megtízszereződött, ma már 1 milliárd ember használja az instagramot, ennek a fel pedig minden nap felnéz az oldalára (Oberlo, 2019). Emiatt a hatalmas szám miatt sokan hirdetik termékeiket az alkalmazáson keresztül, így egyre több influencer használja az oldalát termékek népszerűsítésére akár képekkel, akár videókkal. Egy másik ok az efféle reklám növekvő népszerűségére, hogy az emberek sok időt, naponta átlagosan 53 percet töltenek képek és videók böngészésével az oldalon (Recode, 2018, id. Oberlo, 2019). A követőtáboruk nagy részét a fiatal felnőttek teszik ki, a Statista (2019) adatai szerint az instagram felhasználók 71 százaléka 35 évnél fiatalabb (Oberlo, 2019).
Forrás:
10 Instagram Stats Every Marketer Should Know in 2019 (2019).
https://www.oberlo.com/blog/instagram-stats-every-marketer-should-know
Forrás:
10 Instagram Stats Every Marketer Should Know in 2019 (2019).
https://www.oberlo.com/blog/instagram-stats-every-marketer-should-know
2019. április 5., péntek
Mióta Facebookozunk?
Ma már mindennapjaink része a Facebook, gyerek, felnőtt fenn van, mindent kiposztolunk és
mindenről ott értesülünk elsőként. Nem volt ez mindig így, az én fiókom 2010 végén született
és még emlékszem, hogy trükközni kellett a születési dátumommal, hogy regisztrálhassak.
Azóta nincs megállás számomra se, minden nap többször belépek, hosszú percekig képes
vagyok csak úgy pörgetni az idővonalam, az egyetemi témákban innen szerzem a
legtöbb információt és ha valahova indulok itt nézem meg elsőként a hely értékelését is.
De honnan indult ez az egész őrület? 2004. február 04-én Amerikában alapították meg
Thefacebook néven, az alapító Mark Zuckerberg. Viszont az ötlet eredetileg nem az övé volt,
2003-ban Mark legjobb barátja egy nagyon hasonló alkalmazást hozott létre az egyetemisták
számára.
Ez az oldal olyan sikeres lett, hogy több százezer felhasználó regisztrált. Látva ennek sikerét
Zuckerberg megírta a CourseMatch nevű programot, ami később a Facebook létrehozásához
vezetett. Ő és barátja, Eduardo Saverin, még egyetemre jártak, mikor megalapították
az azóta világhírű oldalt. Kezdetben csak saját egyetemük hallgatói fértek hozzá, majd egyre
nagyobb közönség előtt lett nyílt a lehetőség: minden egyetemista, majd minden 13 évesnél
idősebb személy szabadon regisztrálhatott. 2011 februárjára már több, mint 637 millió
felhasználót számlált a hálózat, 2012-ben pedig elért az egy milliárd felhasználót és
azóta is növekszik.
Erről a történetről azóta film is született és az alapítók hatalmas vagyonra tettek szert, Mark
szíve azonban a helyén maradt és a nála lévő részvények 99%-át jótékony célokra
adakozza (ez körülbelül 45 millió dollár, 13 140 milliárdnyi forint).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)